- A True Blood nem az első könyvfordítása, előtte milyen könyvek magyarosításában vett részt?

Első önálló munkáim szakácskönyvek voltak, amelyeknek fordítása során figyelni kellett arra, hogy ne ismételjem sokszor ugyanazt a mondatot az adott főzési folyamat leírásánál, még ha az eredetiben így is szerepelt, mert magyarul ez talán színtelenné, hogy azt nem mondjam sótlanná tehette volna a szöveget. Sok receptet ki is próbáltam, így ebben az időben kisfiam sokat kérdezgette reménykedve, hogy süteményes könyv is lesz-e a sorozatban.

Ezt követően lendületes krimiket fordítottam, amelyek magukkal ragadtak annak ellenére is, hogy olyan jól ismertem a szöveget. A thrillerrel való találkozásom sok örömet hozott nekem. A váratlan fordulatokban bővelkedő írások egészen új dimenziót jelentettek.

- Gondolkodott már azon, hogy saját könyvet ír?

Szerintem mindenki, aki nap mint nap a szövegek, írások világában él eljátszik néha ezzel a gondolattal. Az életem gyökeresen megváltozott két évvel ezelőtt, és azóta rengeteg mindent máshogyan látok – önmagamat is. Ez sokszor kikívánkozna belőlem, de nem tudom, hogy meg tudnék-e felelni egy ekkora kihívásnak.

- Mit gondolt, mikor felkértek, hogy fordítsa le a könyveket?

Nagyon örültem a felkérésnek. Elsősorban azért, mert szeretem a fantáziadús, fordulatos történeteket, az eredeti ötleteket. Másodsorban pedig mindig nagy élvezettel vetem bele magam egy nagyobb lélegzetű műbe, vagy sorozatba, akár szórakozásról, akár munkáról van szó, és a True Blood sorozat messze nem ért még véget, olyannyira, hogy 2010 májusában jelenik meg a tizenegyedik kötete!

- Olvasta már a könyveket azelőtt, hogy felkérték volna, hogy lefordítsa? Esetleg így a munka után elolvasta már a további részeket?

A fordítás előtt nem találkoztam a könyvekkel, azonban a létezésükről tudtam. Hogy felkészültebb legyek az HBO sorozat részeit munka előtt a már meglévő magyar szinkronnal néztem meg, hogy a megtalált magyarításokat megtartsam, gondolva arra a nyilván népes rajongótáborra, akik találkoznak mind a könyvvel, mind a tévés változattal, mert itt nem pusztán filmre vitelről van szó, hanem adaptációról, hiszen sok helyen eltér egymástól a könyv és a sorozat, egészen érdekes különbségeket eredményezve.

A további részek közül olvastam már, bár sajnos még nem volt alkalmam mindre sort keríteni.

- Nehéz Charlaine Harris nyelvezetét fordítania?

Charlaine Harris nagyon találó, szellemes, sokszor tömör, humoros stílusát élvezet fordítani, nem egyszer dolgozom mosolyogva, így a nehézségek inkább örömteli feladattá, kihívássá válnak, és nem jelentenek terhet.

- Hogyan találták ki a címeket vagy egyéb kifejezéseket. Leült és kigondolta vagy kapott egy már megírt listát, hogy ezeket használja, esetleg megbeszélte valakikkel?

A címek zömben a szerkesztőségében dőlnek el, a kifejezések a fordítók munkái. Azt hiszem mindenkivel előfordul, bármire is keresi a megoldást, hogy az éppen gereblyézés, vagy sorban állás közben pattan ki a fejéből.

- A fordítás alapján, melyik karakter a legszimpatikusabb és/vagy a legellenszenvesebb, kinek voltak/vannak a legjobb szövegei?

Sookie figurája nagyon szerethető az őszintesége, bátorsága, kitartása, sőt olykor gyarlósága miatt is. Igazi szókimondó, modern hősnő. Hétköznapi problémáit áthatja különlegessége, és kívülállósága. Az egyszerűség, és a kifürkészhetetlenség együttesen vannak jelen a karakterben, ami rendkívül izgalmas amellett, hogy a gondjait könnyen magáénak érezheti mindenki, hiszen minden ember egyszerre kicsiny alkotóeleme a nagy egésznek, és önálló, megismételhetetlen, egyszeri lény. Kimondottan ellenszenves figurának nem nevezném egyik karaktert sem, pont ebben áll Charlaine Harris nagysága: a karakterek szépen felépítettek, mindegyiküknek lassanként kirajzolódik a maga története, magyarázattal szolgál mindenre, nincsenek elfelejtett szálak. (Olyan persze akad szép számmal, aki megnehezíti Sookie életét!)

- Bocsánat de ezt muszáj megkérdeznem, ön Bill vagy inkább Eric párti?

Ha már választanom kell, akkor egyértelműen Bill párti vagyok.

- Ön lenne olyan vámpír, amilyenek ezekben a könyvekben szerepelnek?

Sokkal inkább lennék vámpír ezekben a könyvekben, mint gondolatolvasó.

- A True Blood-ot rengetegen hasonlítják Stephenie Meyer Alkonyatjához. Ön mit gondol erről?

Elég általános vélemény, hogy a True Blood a Twighlight hatására íródott, holott Charlaine Harris műve korábbi, 2001-es keletkezésű. A True Blood előbb íródott, az Alkonyat előbb vált a szélesebb közönség számára ismertté. Értelmetlen lenne „versenyeztetni” a két művet, hiszen egészen különböző a világuk. Hiába hasonlóak a karakterek, és az alaphelyzetek, a mondandójuk nemigen állhatna távolabb egymástól. A tanulságok is egészen más irányt mutatnak.

Halkan jegyzem meg, én magam a True Bloodot következetesebb munkának tartom.