Weisz Böbe interjú2009.12.20. 15:36, Blazing
Hellóóó! Most tök boldog vagyok! Még csak tegnap küldtem el a kérdéseket Weisz Böbének és Binder Natáliának, de az előbbi máris válaszolt nekem. A tovább mögött elolvashatod az interjút (amit én és Niki készítettünk, ami külön érdekesség :P).
- Hogy kezdődött a fordítói pályája?
Elég kacskaringósan kerültem erre a pályára, tanítónőként végeztem, de a három gyermekem születése miatt sosem tanítottam iskolában. Először – közel tíz éven át idén augusztusig – újságcikkeket fordítottam magyarról angolra. Aztán elérkezett az az idő, amikor úgy éreztem, szívesebben fordítanék olyan dolgokat, amelyekben több a lélek, személyesebb, és ez a műfordítói irányba terelt. Elvégeztem egy ilyen irányú tanfolyamot, hogy felkészültebben léphessek erre az útra. A kiadóhoz a tanárom ajánlására kerültem tavaly, s azóta csupa izgalmas, jó könyvet kaptatam.
- Hogy dolgozik, miközben fordít? Hogyan kell elképzelni egy ilyen munkát? Kap egy könyvet vagy e-book-ot angolul (vagy más nyelven) és azt vissza kell küldenie magyarul?
Első lépésként mindenképp elolvasom az egész könyvet, utánajárok a szerző életrajzának, egyéb műveinek. Próbálok interjúkat is keresni, hogy jobban megismerhessem a szerzőt, mert ez nagyon sokat segít, hogy beleéljem magam az általa teremtett világba. Ezen kívül elolvasom a könyvről írt kritikákat is. Ez abban segít, hogy ne kerülje el a figyelmemet olyan részlet, hangulat, ami az olvasókat különösképpen megragadta. Az előolvasás során sok jegyzetet készítek kulcsmondatokról, kifejezésekről, összegyűjtöm az ötleteimet is. Ezek után nekikezdek a fordításnak, naponta szigorú rendben haladok. Amikor a negyede-harmada felé járok, nekiállok elölről fejezetenként visszaolvasni a könyvet, párhuzamosan a fordítással. Ilyenkor már sokat finomítok a szövegen. Amikor elkészültem, és egyszer el is olvastam, akkor kinyomtatom magamnak, mert papíron sokkal inkább kiugranak a hibák, elgépelések, rosszul sikerült mondatok. A kedvenc, visszatérő elírásom a várfarkas volt. Ekkor már igyekszem olvasóként figyelni a szöveget, és nagyon szigorú lenni magammal. Ez a legnehezebb. A javításokat átvezetem, és elküldöm a kiadónak a végleges változatot word fájlban. Legtöbbször, mint a Holtak Klubjával is, papírkönyvből fordítok, de volt, hogy digitális formában kaptam meg a fordítandót, ez könnyebb.
- Olvasta már a könyveket azelőtt, hogy felkérték volna, hogy lefordítsa? Esetleg így a munka után elolvasta már a további részeket?
Charlaine Harris True Blood sorozatát csak hírből ismertem, amikor felkértek a fordításra. Különleges helyzet volt, hiszen az első két részt nem én magyarítottam, ezért mindenképp el kellett olvasnom az első részt, majd a másodikat is, amikor Binder Natália elkészült vele. Hatalmas és egyben izgalmas kihívás volt egy már létező világba belehelyezkedni. Sajnos eddig nem jutottam el odáig, hogy elolvassam a következő részeket, mert most másik könyvön dolgozom, de remélem, ha azzal elkészülök, behozom a lemaradásomat.
- Volt a könyvekben olyan kifejezés, ami nem nagyon tetszett ezért megváltoztatta?
Egyetlen helyütt volt, hogy furcsának találtam volna a szó szerinti fordítást, ezért a képet kicsit megváltoztattam, hogy jobban illeszkedjen a magyar nyelv sajátosságához. Az envelope szót tarisznyára változtattam ebben a mondatban: „Ha az embert agyba-főbe verik, rájön, hogy csupán holmi bőrtarisznya, tele nagy adag folyadékkal és némi szilárd anyaggal, ami viszont könnyen kiloccsan, összetörik.”
- Van kedvenc könyve Charlaine Harris-tól?
Nem ismerem a többi könyvét, de cím alapján szívesen olvasnám a többi sorozatát is. Igazából a könnyed, humoros stílusáért, ötletesen megírt, sokszínű szereplőiért kedveltem meg.
- A fordítás alapján, melyik karakter a legszimpatikusabb és/vagy a legellenszenvesebb, kinek voltak/vannak a legjobb szövegei?
Bubba kilétét szerintem nagyon ügyesen leplezi az író, őt kifejezetten izgalmas volt megformálni, pontosabban jobban kibontani az előző részek alapján. Abszolút kedvencem azonban Alcide volt. Igazi úriember, gyengéd óriás. Tetszett, hogy a jelenlétével megtölti a teret, mégsem tolakodó. Kicsit reménykedtem is, hogy Sookie beleszeret… Lorenát nagyon nem szerettem, gondolom, nem is kell mondanom, miért.
- Bocsánat de ezt muszáj megkérdeznem, ön Bill vagy inkább Eric párti?
Külsőre mindenképpen Bill a kedvencem, de Ericből árad valami megfoghatatlan erő, céltudatosság, amit nagyon vonzónak találtam.
- Ön melyik vámpír lenne a könyvekből?
Talán Pam lennék, ha választanom kellene. Visszafogott és okos. Nagyon kíváncsi vagyok rá, mi történik majd vele.
- A True Blood-ot rengetegen hasonlítják Stephenie Meyer Alkonyatjához. Ön mit gondol erről?
Az Alkonyat-sorozatot csak lányom elmondásából ismerem, ő elolvasta az Inni és élni hagynit is. Csak rá hagyatkozhatom: két külön világ, mondanivaló és hangulat – és szerintem a célközönség is eltér. Viszont nagy kedvelője vagyok a Vámpírok bálja musicalnek.
- Látta már a sorozatot?
Amikor felkészültem a fordításra, természetesen belenéztem a sorozatba, hogy megismerjem a hangulatát. Szégyellem bevallani, de nem bírom a vér látványát…
|
Ez az interjú hihetetlen jó lett! :)
Nagyon köszönjük Böbe!! :)