Van egy olyan fura szokásom, hogy ha a kezem ügyébe kerül egy újság, vagy valami amit el lehet olvasni, azt elolvason, függetlenül attól, hogy érdekes-e. (Hülye vagyok tudom). Így került hozzám a jövőheti Színes RTV, amiből két cikket is hoztam. Lehet, hogy csak én nem voltam elég élelmes, de én még sosem láttam agyar újságban olyan cikket, amiben a True Blood színészeiről, vagy a sorozatról lenne szó. Hát az egyik most sem olyan, csak egy kritika az X-men 2-ről (Olyan jó érzés, hogy van aki még nálam is jobban kicsavarja a szöveget, hogy a végére senki se értse, hogy most mi is a helyzet), de a másik egy nyúlfarknyi Anna interjú részlet, ami ennél rövidebb már nem is lehetne. De azért mégis vegyük figyelembe, hzgy már az is nagy szó, hogy a cikk magyar.

Katt a képekre a nagyobb méretért! Vagy elolvashatjátok a cikkeket a tovább mögött.

X-men2:
Bryan Singer 2000-ben készült képregény-adaptációja, az X-men - A kívülállók hősei visszatérnek. És ez a visszatérés nem langyos, nagy erővel lehúzott új, ám bűzlő rókabőr, hanem pörgős, látványos, romantikus kalandfilm. (X-men kezdőknek: az első rész nélkül is élvezhető!) Ha baj van egy filmmel, azt már a mozi sötétjében feszengve megérzi a kedves néző (a filmről író különlegesen). E filmmel azonban nem lesznek ilyen kellemetlen élményei: a két óra úgy repül el, hogy szinte nehezére esik az embernek felállni a székből. Nem azért, mert valami mélységes lélektani hatás vagy katarzis súlya nyűgözné le, hanem azért, mert hibátlanul látványos és izgalmas történet elevenedik meg a képernyőn, amelynek jól kitalált hőseivel még azonosulni sem túl nehéz. Igazi kétségek és zavaró mellékszálak nélküli darab. Singer az X-men 2-vel is mesterit alkotott: szuperhősei nem automaták, a történetet nem egyirányú (kiszámítható) végzet irányítja, s a látvány nem csupán egy tizenöt másodperces trükk erejéig lenyűgöző.

Egyik sem olyan:
A mindössze tizenkét évesen Oscar-díjat nyert Anna Paquin nem állhatja a belemagyarázós újságírói kérdéseket. Amikor egy kollega több, szerepével való hasonlatosságról faggatta, röviden lerázta.
"Az általam játszott karakterek egyike sem olyan, mint én. Az unalmas lenne, nem a színészetről szólna" - mondta, s kérte a következő kérdést.